Mozgássérült

rokkantság

fogyatékkal élés

Gyógyászati segédeszközök

Mozgássérült szállítás

Akadálymentesítés

Mozgássérültek házi betegépolása

mozgássérült avagy élet fogyatékkal

Mozgássérült

Mozgássérült - fogalommeghatározás


Az életünkben több olyan társadalmi szervezet van jelen, amely a rokkantság, a fogyatékosság, a mozgáskorlátozottság, megváltozott munkaképesség fogalmát definiálja. A meghatározások között nem egy esetben van eltérés, annak megfelelően, hogy a szervezet milyen oldalról – törvényi szabályozás, juttatások, társadalmi érdekvédelem vagy épp a munkaképesség – oldaláról közelíti meg az állapot meghatározását.


Az egészségügyi szervezet definíciója


A nemzetközi szervezetek közül  a WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) megfogalmazása átfogó szemléletet tükröz, amelyet ráadásul a változó társadalmi megítélésnek és filozófiai szemléletnek megfelelően időről-időre frissítenek. Az első ilyen jellegű meghatározás 1980-ban látott napvilágot.

Két dimenzióban közelíti meg a tartós egészségromlás területeit, különbséget téve fogyatékosság, rokkantság és károsodás között.

Az ember itt háromféle entitásból álló összetett lényként jelenik meg:

Ez a három funkciózavar időben is következhet egymás után, hiszen a környezeti ártalmak, betegség, baleset, vagy valamilyen munkakör következtében először károsodás lép fel, ami hosszabb távon fogyatékosságot okoz majd végül rokkantságba torkollik.
Ez a meghatározás később idejétmúlttá vált, hiszen egyoldalú és megfordíthatatlan folyamatként írja le a rokkantság létrejöttét, kihagyja a személyiség szerepét és elfeledkezik az ember és környezete kölcsönhatásáról.
A következő definíció 2001-ben született és jóval összetettebb fogalom-leírást tartalmaz.

 

fogyatékosság

 

Az új leírás szerint a testi funkciók károsodhatnak, a tevékenység akadályozottá válhat, a társadalmi élet korlátozottá fokozódhat le. Ezek gyűjtőneve a fogyatékosság. Ebben a modellben nem egyirányú folyamatot írnak le, hanem a különböző tényezők közötti kölcsönhatásokat feszegetik. Két fejezetre bontható a leírás, az első rész egészségügyi szempontból taglalja és osztályozza az egészségkárosodás kategóriáit és fokozatait, a második rész a környezeti tényezőkkel összefüggésben láttatja ezeket.
A meghatározásban külön figyelmet fordítanak arra, hogy senkit ne lehessen a taglalt fogalmakkal megbélyegezni. A definiált fogalmak egészségügyi állapotokat írnak le, nem személyeket, és nagy erőkkel igyekszik kiküszöbölni a fogyatékkal élőkkel szembeni előítéleteket.
 

Mit mond a munkaügyi szervezet?


Az ILO (International Labour Organization – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) megfogalmazása természetesen a foglalkoztatottság, a munkaképesség szemszögéből közelíti meg a problémát.
A meghatározásuk szerint az a személy rokkant, illetve fogyatékos, aki hivatalosan igazolt testi fogyatékossága vagy szellemi fogyatékossága révén nem képes a korábbi munkaköre ellátására, a munkahelye megtartására, a ranglétrán történő előrelépésre, illetve hátrányos helyzetbe került a munkaerőpiacon.

Hazánkban korábban volt jogi kategória a megváltozott munkaképesség, létezését és mértékét OEP-hez (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) tartozó OOSZI (Országos Orvosszakértői Intézet) döntötte el, szakértői vizsgálatot követően. Az egyszerűsített megfogalmazás szerint a megváltozott munkaképesség azt jelenti, hogy az egyén alkalmatlan egy adott munkakör ellátására. Az orvosszakértői határozat azt is tartalmazta, hogy munkaképesség-csökkenés maradandó-e vagy később felülvizsgálatra szorul.

A három szemszög együtt ad ki egy képet

Megfigyelhető, hogy a három említett szervezet mennyire eltérően közelíti meg ugyanazt az állapotot, nevezetesen, hogy társadalmunknak vannak olyan tagjai, akik nem mindig tudnak az egészséges emberek számára kialakított életkörülmények között érvényesülni. Érthető, hogy az egészségügyi szervezet komplex megközelítéssel él, a munkaügyi szervezet a munkakör ellátási képességet vizsgálja, az állami szervezet pedig a támogathatóság megítélésére kíváncsi.

 

  • A rokkantság társadalmi megítélése

    A rokkantság társadalmi megítélése annyira változatos, mint amennyire azt is nehéz eldönteni, hogy egységes társadalmi csoportnak tekinthetőek-e a fogyatékkal élők. Azért fontos ez, hiszen a különféle társadalmi csoportokkal kapcsolatban kialakul egyfajta általános megítélés és attitűd, amely alapján a társadalom tagjai viszonyulnak hozzájuk.

  • Mozgássérültek érdekvédelme

    A mozgássérültek érdekvédelme nem egységes terület. Ez nem csoda, hiszen tagjai nem alkotnak homogén társadalmi csoportot, így érdekeik, illetve a számukra szükséges dolgok fontossági sorrendje sem azonos.

  • A fogyatékkal élők lelki támogatása

    Egy fogyatékkal élő ember életében nagyon fontos szerepet játszik, hogy milyen viszonyban van saját állapotával, mennyire tudja elfogadni azt és így kihasználni az élet adta lehetőségeket. Ez az attitűd nagyon sokban függ az embert körülvevő környezettől.

  • Akadálymentesítés

    Az akadálymentesítés lényege az, hogy a különböző fogyatékossággal élő embereket hozzásegítse az önálló életvitelhez. Konkrétabban ez azt jelenti, hogy például a mozgássérült emberek el tudjanak jutni a fontos helyekre: hivatalok, munkahely, irodák, különböző ügyintéző helyek boltok, stb.

  • Házi betegápolás

    A fogyatékos személyek számára nagyon fontos az otthon, családi körben folytatott élet. Mind a mentális, mind a testi egészségükre nagyon jó hatással van, ha szerető közegben, ismerős és nyugodt körülmények között élhetnek. Igaz ez a hosszabb ideje rokkant személyekre és a friss sérültekre is, illetve azokra, akiknek az állapota valamely betegség, műtét miatt változott meg a közelmúltban. Ha az egészségi állapotuk miatt nem szorulnak kórházi kezelésre, a rokkantság mértékétől függetlenül a legideálisabb az otthoni ápolás közismertedd néven a házi betegápolás.

  • Személyi segítők és mozgáskorlátozott-szállítás

    Azoknak a fogyatékos személyeknek, akiknek nincsen szükségük otthon egészségügyi szaksegítségre, mégis felmerül időnként bennük egy másik ember közreműködése iránti igény, javasoljuk a személyi segítők igénybevételét.

    Ha a fogyatékos személyek egészségi állapota nem teszi szükségessé (pl. nem csak adott testhelyzetben szállíthatók) vagy nem orvosi kezelés céljából, orvos rendelésére van szükség a szállításukra, akkor a törvény szerint nem kérhetnek mentős betegszállítást.

  • Gyógyászati segédeszköz vásárlás, kölcsönzés

    A fogyatékos személyek, mozgássérültek életét számtalan segédeszköz teheti könnyebbé. Sok esetben ezeken a segédeszközökön múlik az, hogy az illető önellátó tud-e lenni, illetve az eszközökkel való felszereltség befolyásolhatja a társadalmi életben való részvételének mértékét és élénkségét. Ezért nagyon fontos mindannyiunk számára, hogy a mozgásukban akadályozottak minél nagyobb mértékben hozzájuthassanak ezekhez a gyógyászati segédeszközökhöz, illetve hogy lehetőség szerint ezek minél innovatívabb verziói váljanak elérhetővé számukra.

  • A mozgássérültek munkavállalása

    A mozgássérültek munkavállalásával kapcsolatos problémák egy része az érdekvédelem, másik része az intézményi érdekképviselet körébe tartozik. Magyarországon az Alkotmány (Magyarország Alaptörvénye) kimondja, hogy minden állampolgárnak egyformán joga van munkát vállalni, termelő tevékenységet végezni, és így saját megélhetését biztosítani. Mindenki szabadon választhatja meg, hogy milyen munkát szeretne végezni. A Munka Törvénykönyve tér ki arra, hogy ugyanazért a munkáért mindenkinek egyenlő bér jár, illetve, hogy mindenkit megillet az elvégzett munkája arányában a pihenés.

 


FaXuniL Kft (H-2220 VECSÉS Város utca 2., telefon:+36-30-256-8-255, adószám13017996-2-13)

Google PageRank

Warning: Unknown: write failed: No space left on device (28) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/var/lib/php5) in Unknown on line 0